Mi a laktózérzékenység és milyen típusai vannak?

Laktózérzékenységről vagy más néven laktózintoleranciáról akkor beszélünk, amikor a szervezetből hiányzik a laktáz nevű enzim, vagy alacsony annak szintje, ezáltal a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukrot nem tudja lebontani. A laktáz enzim az emberi szervezetben, a vékonybélben bontja el a tejcukrot, amely így elemeire bontva képes onnan felszívódni. Amennyiben a laktáz enzim hiányzik vagy nem elegendő, a tejcukor bontatlanul tovább halad a vastagbélbe, ahol a normál bélflóra baktériumai használják fel és keletkeznek a tünetekért felelős anyagok.

Az érzékenységet három nagy csoportra oszthatjuk: veleszületett, elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) formára. Utóbbi kettő között a különbséget nem a tünetek között kell keresni, hanem a kezelhetőségükben, ugyanis amíg az egyik egy átmeneti állapot, addig a másik egy mindig jelen lévő, mondhatni kódolt elváltozást jelent

Elsődleges laktózérzékenység. Az öröklött enzimhiány többnyire fiatal felnőtteknél jelentkezik, de akár 3 éves korban is kialakulhat. Világszinten az emberek többségét érinti ez az enzimhiány, mi több, a tejterméket nem fogyasztó társadalmakban (pl. Afrika, Ázsia) 90% feletti a gyakorisága. Az enzimhiány ebben az esetben részleges.

Másodlagos laktózérzékenység. Másodlagos laktázhiánynak nevezzük a bélrendszer megbetegedéseiben kialakuló problémát. Ez előfordulhat, ha a bélflóra egyensúlyának felborulásával járó bélfertőzés alakul ki, vagy antibiotikumos kezelés után, vagy gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, Colitis Ulcerosa), felszívódási zavarral együtt járó betegségek (Coeliakia, egyes táplálékallergiák) esetében. Ebben az esetben a laktózérzékenység jól kezelhető: a probléma megszűnésével, a kiváltó betegség elmúlásával, gyógyításával, kezelésével az intolerancia is elmúlhat.

Veleszületett laktáz enzim-elégtelenség. A laktózérzékenység harmadik és egyben legsúlyosabb típusa genetikai rendellenesség, amely az enzim teljes hiányával járó, nagyon súlyos állapot. A probléma csecsemőknél jelentkezhet, azonban szerencsére ez nagyon-nagyon ritka, Magyarországon évente, kétévente maximum egy baba születik ilyen problémával.

Hogyan zajlik a laktózérzékenység vizsgálata?

A típustól függ, hogy milyen vizsgálaton kell részt vennie annak, akinél felmerül az érzékenység. A szakorvosi diagnózis után derül ki, hogy a laboratóriumi vizsgálat vagy a laktózterhelés utáni kilégzési teszttel vizsgálják meg a pácienseket. A vizsgálat során laktóz tartalmú italt kell elfogyasztani, aminek hatására már kis idő elteltével is jelentkezhetnek a fájó tünetek. Ezzel szemben ugyan a primer, azaz elsődleges forma vizsgálatánál maga a folyamat sokkal komfortosabb, mert nem szükséges laktózt juttatni a szervezetbe csak azért, hogy kimutassák az érzékenységet. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ennél a típusnál a tünetek kezelésére nincsen lehetőség, hiszen genetikai eltérésről beszélhetünk. A genetikai vizsgálatot laborvizsgálattal végzik, vagyis a vérből vagy a szájnyálkahártyáról vesznek mintát. Utóbbi esetén a szájüreg belső felületéről egy kisméretű mintát küldenek a genetikai laboratóriumba. Ez adja a legmegbízhatóbb eredményt, amit nem befolyásol gyógyszeres kezelés.