A kisgyermekek és csecsemők táplálkozása kapcsán a leggyakoribb kérdések között szerepel, hogy vajon a laktózérzékenység milyen mértékben érinti ezt a korosztályt, milyen tünetekkel járhat, illetve hogyan kezelhető. Ezekre a kérdésekre hoztuk el a legfontosabb tudnivalókat.

Az előbb említett kérdésre, miszerint már egy kisgyermeknél vagy akár egy csecsemőnél is kialakulhat a laktózérzékenység, a válasz: igen. Ennek több oka is lehet. Vegyük őket sorjában. Extrém ritkának számít az, ha valakinél már a születés pillanatában hiányzik a laktáz enzim, ami felelős a laktóz lebontásáért. Ennél sokkal gyakoribb az, amikor a születéskor még jelen van a szervezetben, de egy későbbi életkorban – ami lehet akár 5 évesen, de 25 évesen is – egyszerűen kikapcsol vagy nem működik tovább az ezt kódoló gén. Szintén gyakoribb oknak számít, ha egy másik alapbetegség kísérőjeként ideiglenesen áll csak le. Ilyen esetben a gyógyulást követően visszaáll és ismét elegendő mennyiségű laktáz enzimet kezd el termelni, ami után elindul a laktóz lebontása.

Milyen jelei lehetnek, ha egy csecsemő vagy egy kisgyermek tejcukor érzékenységben szenved?

Alapvetően igaz, hogy a laktóz-intolerancia felismerését nehezíti, hogy a tünetek nem mindig kapcsolhatók össze a tejfogyasztással, hiszen ahogy azt már egy korábbi cikkünkben említettük, nem csak az állati eredetű tej tartalmaz laktózt. Azonban vannak olyan tünetek, amikor már felmerülhet a gyanú. A gyakori hasmenés, haspuffadás, a görcsös hasfájdalom, ezzel egyidejűleg a sápadás és a kellemetlen szájszag is jelzés lehet. A csecsemőknél észlelt laktózérzékenység súlyosabb esetben fejlődési zavarhoz, kiszáradáshoz vezethet. Előfordulhat még tünetként, hogy a baba nehezen alszik el vagy akár szoptatási nehézségek lépnek fel. Ha a kezelőorvos laktóz-intoleranciát állapít meg, konzultáljunk táplálkozási szaktanácsadóval.

Mit tehetünk mi, ha felmerül a gyanú, hogy laktóz-intoleranciáról van szó?

1. Orvosi konzultáció
   Az első és legfontosabb, hogy vigyük el a gyermeket háziorvoshoz, aki, további vizsgálatot rendelhet el egy szakorvosnál. A szakorvos fogja ezek után kijelölni az irányt, hogy mi lenne a legjobb megoldás a gyermek fejlődése és egészsége érdekében.
   
   
2. Napló vezetés
   A tünetek nyomon követése nemcsak az anyukáknak lehet segítség, hanem az orvosoknak is. A pontos diagnózis felállításához igénybe vehetik majd a folyamatosan és gondosan vezetett naplót. Vezessük fel, hogy mikor, mit és mennyit evett vagy ivott a gyermek – itt a szoptatást is nyugodtan rögzíthetjük – és ezek mellett milyen tünetek jelentkeztek.
   
   
3. Gyógymód felállítása a tapasztalatok alapján
   A naplóban rögzítettek és az alapos szakorvosi vizsgálat után jöhet a pontos diagnosztika felállítása, amit különböző módszerekkel állapítanak meg (például pH mérés, H2 kilégzési teszt, genetikai teszt). A vizsgálatok során kizárják, hogy van-e más olyan betegség, ami okozhat ilyen tüneteket, így biztosak lehetünk benne, hogy milyen kezelést kell alkalmazni. Amennyiben valóban laktóz érzékenységről van szó, egy dietetikus segít összeállítani egy személyre szabott, laktózmentes étrendet.